Legenda és valóság

Tárgy: Legenda és valóság Csüt. 14 Aug. 2008 - 21:30

Tudtad, hogy nő is viselte egyszer a pápai tiarát?
Olvastál valaha Ádám első feleségéről, Éva elődjéről?
Szent Margit életéről?
Ha nem szeretettel várlak és érezd jól magad!

Üdv. Yvain

Tárgy: Re: Legenda és valóság Csüt. 14 Aug. 2008 - 21:33

Legenda vagy valóság, hogy 855-857-ig VIII János pápa néven a nő ült a pápai székben...

Johanna, a nőpápa

Nő a pápai trónon

A római katolikus egyház élén álló középkori pápák többnyire igencsak távolt álltak a szent ember eszményétől. A hiszékeny emberek pedig bármilyen botrányos mesét hajlandók voltak elhinni róluk.

Heves földrengések rázzák meg egész Dél-Itáliát; azt beszélik, hogy Franciaországban véreső esett; a Róma fölött rajzó sáskák tengerbe hulló tetemeinek bűze úgy megmérgezte az Örök Város levegőjét, hogy ember s állat egyaránt összeesik tőle.

A tömegeket pánik keríti hatalmába. Vajon az alig fél évszázaddal ezelőtt császárrá koronázott Nagy Károly uralkodása váltotta ki a világvégét? Vagy talán Mohamed a rettegett Antikrisztus előfutára lett volna, és fanatikus követőinek szemmel láthatóan feltartóztathatatlan Nyugatra irányuló terjeszkedése a keresztény világ végét jelenti?

857-ben vagyunk. Róma népe VIII. Jánostól, pápától vár bíztatást, akit nagyon megszerettek kétéves pásztorkodása alatt.

Tömegek vonulnak az utcára, hogy megéljenezzék, amint a Szent Péter-bazilikából a lateráni palotában levő rezidenciája felé tart egy menet élén, a Tiberis túlsó partján. Amint azonban a menet bekanyarodik a Colosseum és a Szent Kelemen-templom között húzódó keskeny sikátorba, a Szentatya megbotlik és összeesik. A döbbent bámészkodók szeme elé tárul, hogy János pápa: vajúdó asszony. A pápa perceken belül megszüli csecsemőjét az ájtatos tömeg pedig bőszült csőcselékké változik. A dühöngő nézők megragadják a szerencsétlen nőt és újszülött gyermekét, a város kapuin túlra vonszolják őket, és halálra kövezik mindkettőjüket.

Így hangzik az Európa-szerte már az 1200-as évek vége óta számtalanszor elbeszélt történet, amit széles körben elhittek századokon át.

Mindent a szerelem kedvéért

A Rajna melletti Mainzban élő angol hittérítőnek a IX. század elején, 818 körül kislánya született, aki a Johanna nevet kapta – így szól a mese. Szépségével és értelmével már gyermekként kitűnik. 12 éves korában beleszeret egy szerzetesbe, elhagyta a szülői házat, fiú külsőt öltött, és belépett novíciusnak a kolostorba, csak, hogy kedvesével lehessen.

Angliai János- így nevezte magát – napjai imával és könyvtárban tanulással teltek; éjszakáit pedig a szerelemnek szentelte.

Nem sok idő múltán fény derült a csalásra, és a párnak szöknie kellett. Dél-Európa felé menekültek az egyházi büntetés elől, a Szentföldre tartó zarándoknak adták ki magukat. Athénban Johanna társa eltűnt, de Ő továbbment Rómába. Továbbra is férfinak maszkírozva jegyzőként, egy másik változat szerint tanárként dolgozni kezdett. Bármi is volt a foglalkozása hamarosan híres ember lett belőle.

Diákok is csodálták az ékesszólását, filozófusok tisztelték bölcsességét, bíborosok figyeltek föl teológiai jártasságára és pápai udvaroncok szerették meg nagyvonalúsága miatt.

Amikor 855-ben meghalt IV. Leó pápa, Johannát egyhangú szavazással választották meg utódjává, és VIII. János néven a pápai trónra lépett.

Johanna/János egy híján mindenki előtt megőrizte nemének titkát, és az az egy okozta vesztét.

A szenvedélyes, de magányos asszony szeretőjévé fogadta az inasát és hamarosan teherbe is esett tőle. Nyilvános szülése és a csőcselék azonnali bosszúja után, sebtiben beiktatták az új pápát, III. Benedeket. Az egyház történészei később 855-re tették vissza uralkodása kezdetét, hogy Johanna pápaságának még a nyomát is eltüntessék.

Amikor a következő János nevű pápa 15 évvel később, 872-ben trónra lépett, nem IX., hanem VIII. János néven iktatták be méltóságába.

Bizonyíték a kételkedők számára

Johanna, a nőpápa története valószínűleg a X. században keletkezett, melynek során nem kevesebb, mint 23 pápa uralkodott, némelyik csak hónapokig. Uralkodásuk végének okait ijesztő felsorolásban lehet összefoglalni: bebörtönözték, meggyilkolták, letaszították a trónról, halálra éheztették, megvakították… E tehetetlen és kérészéletű pápák mögött gyakran a római nemesi családok asszonyai álltak. Ha nők bírhatnak ekkora hatalommal, kérdezte az egyszerű nép, miért ne lehetne nő a pápa?

A történészek a nőpápára való első utalást egy XIII. századi francia dominikánus szerzetes, Etiene de Bourbon A Szentlélek hét ajándéka című művében találják. Az általa leírt történetet egy másik, XIII. századi dominikánus, a lengyel Troppaui Márton is beépítette Pápák és császárok krónikája című, széles körben olvasott művében.

A nőpápa Johanna történetének hívői bizonyítékként említik a pápai menet drámai megtorpanásának helyén, a Colosseum és a Szent Kelemen-templom közti sikátorban található anya-gyermek szobrot.

A későbbi körmenetek elkerülték ezt a helyet, éppen a szégyen miatt, amit Johanna hozott a pápaság intézményére. Asienai katedrálisban, a pápai mellszobrok között több, mint kétszáz éviglátható volt egy szobor ezzel a felirattal: VIII. János pápa, egy nő Angliából”; a XVI. Századi VIII. Kelemen pápa rendeletére a szobrot „Zakariás pápa” névre keresztelték át.

A história talán legbizarrabb bizonyítéka azonban a lateráni Szent János-bazilikában látható Sela sterconaria, egy Lyukas ülőkéjű furcsa márvány karosszék.

A XI. század végétől a XVI. Századig állítólag ezt a trónt használták a pápai beiktatási szertartásokon. Hivatalba lépése előtt minden újdonsült pápát megkértek, hogy úgy üljön a székre, hogy egy orvosi vizsgálatnak módja legyen a jelölt nemét meghatározni.

Tudományos cáfolat

A női pápa történetét annyira komolyan vették, hogy az 1415-ös konstanzi zsinaton is hivatkoztak rá a pápai hatalomról folytatott vitában. A későbbi II. Pius, a leendő tudós pápa megpróbálta megdönteni a legendát – láthatóan kevés sikerrel.

A XVI-XVII. Század protestáns írói a pápaság elleni támadásaikhoz használták fel. Sajátos, hogy mégis egy kálvinista író, David Blondel intézte az első komoly támadást a meggyökeresedett, de valótlan mese ellen.

Az 1647-ben megjelent értekezésének hosszadalmas címe: Kötetlen elmélkedés arról a kérdésről: igaz-e, hogy egy nő ült a római pápai trónon.

A mai tudósok elvetik a nőpápa történetét. Álláspontjuk szerint nem megtörtént esemény, hanem a középkori pápaság öröksége – azé a zűrzavaros koré, melynek pápáiról sok minden elmondható, csak az nem, hogy szent életűek voltak, és nincs az a gonoszság, amit el ne hihetnénk róluk. Ami pedig a lyukas trónszéket illeti, valószínűleg ókori római emlék, a város valamelyik közfürdőjében állhatott.

A pápaság női regimentje

A középkor folyamán, de különösen a X. században, amikor Johanna, a nőpápa története is keletkezett, a római patricius-családok asszonyainak hihetetlenül nagy hatalma volt a pápai udvar felett. Számos pápa nyíltan szeretőt tartott, bár a megtévedt pápák törvénytelen utódaikat képmutatóan unokahúguknak és unokaöccsüknek nevezték. Anyáiknak olykor sikerült a pápa „unokaöccs”-ét Szent Péter trónjára segíteniük, úgyhogy volt oly idő, amikor az a szólás járta, hogy a pápaságot egy regiment nő kormányozza.

Az egyik leghírhedtebb ilyen nő Marozia volt, egy római szenátor lánya. Tizenőt évesen III. Sergius pápa szeretője lett, és egy fiút szült neki. Sergius 911-ben meghalt, a gyermek akkor csak hatéves volt. Marozia azonban kivárta az alkalmas pillanatot, és feleségül ment Alberichez, Toszkána grófjához, és egy második fiút szült, akinek neve szintén Alberic lett. 931-ben első Sergiustól való fia, mindössze 25 évesen, XI. János néven a pápai trónra került. Férje halála után Marozia a sógorához, Hugo de Provence-hoz ment feleségül. A pápa maga celebrálta anyja második esküvőjét. A mennyegzői lakomán az ifjú Alberic összeveszett újdonsült mostohaapjával.

A viszálykodás egészen odáig fajult, hogy Alberic kiűzte Hugót a városból, Maroziát és XI. János pápát pedig börtönbe záratta. A pápa néhány éven belül meghalt, de Marozia megérte, hogy Alberic fiát, az Ő unokáját, XII. János néven pápává koronázzák.

A „rekordot” azonban a mintegy 500 évvel később élt VI. Sándor pápa tartja, aki legalább négy törvénytelen gyermekét ismerte el, és egyikükből, Cesare Borgiából bíborost is csinált.

(A múlt nagy rejtélyei c. könyv alapján.)

Tárgy: Re: Legenda és valóság Csüt. 14 Aug. 2008 - 21:40

Ami itt most leírásra kerül, sértheti egyes emberek , embercsoportok vallásos meggyőződését.
Szeretném mindenki hitét és vallásos meggyőződését tiszteletben tartani, ezért, kérek minden kedves Olvasót, hogy az itt leírtakat, úgy kezelje, mint Mítoszt.
Választhattam volna kevésbé ellentmondásos és sötét személyiséget, de azért döntöttem Lilith személye mellett, mert mítosza a jelenben egyre ismertebbé válik és mind nagyobb teret hódít a médiákban és a filmiparban.
Valamint a legmodernebb asztrológusok is figyelembe veszik,
Lilith a (fekete hold) hatását
Személyiségünkre.

Lilith

A zsidó hagyomány szerint Ádám eredeti felesége, női fele, nem Éva, hanem a fekete hajú, bódítóan gyönyörű Lilith volt.
Ádám 133 évig élt vele házasságban, mielőtt Lilith elhagyta.

Ádám jeleníti meg a személyiség férfias oldalát, a gondolkodást.
Lilith a Hold sötét oldala, amely elfordul a Földtől.

Legenda és valóság Snack

Lilith jelképezi a lélek legmélyének ősi sötétségét, a fénytől rettegő démonok rejtekhelyét. (Úgy is ismerhetjük, mint a vámpírok Úrnője)
Az asszírok Lilinek nevezték a kielégíthetetlen szexuális étvágyú női démont, Ő volt a sucubusok anyja és istennője, akik elcsábították az alvó férfiakat, és mindennap száz ördögöt hoztak a világra.

A hagyomány szerint az Isten Lilithet eredetileg uganúgy sárból formálta, mint Ádámot, ezért
Lilith Ádámmal egyenrangúnak érezte magát és férfi módra gondolkodott.

A hagyomány ezt a következőképpen fejezi ki: „Szeretkezés közben mindig Lilith akart felül lenni”,
azaz aktív, vezető szerepet akart játszani.

Ádám egy idő múlva ellenállt, és Ő maga akart „felül lenni”,
Lilith elhagyta, miután kimondta Isten kimondhatatlan titkos nevét.

Isten a fekete hajú szépség száműzését követően megteremtette Ádám oldalbordájából Évát, az Ádámhoz hasonló földi nőt.

Lilith az idők múltával igazi alvilági démonná lett, egyre mélységesebb gyűlöletet táplált az ember és az Isten iránt.
Így vált Lilith, az élet tagadójává, a leggonoszabb démonná!

Egyes tradíciók szerint Lilith volt az a démon, aki a bűnre csábította Évát, az alma megízlelése révén.
Ugyan csak az Ő nevéhez fűzhető Káin testvérgyilkos hajlama.

Ádám Évától való elszakadása a férfit sebezhetővé tette az éjszakai lidérccel szemben:
Lilith az éjszaka leple alatt horrorisztikus-erotikus álmokkal ajándékozta meg Ádámot.
A démoni lény fokozatosan kiszívta az életerőt a tehetetlen, alvó emberből.
Sok légió démon született Lilith erőteljes éjszakai támadásainak eredményeképpen.
A sötét anya elszabadította gonosz gyermekeit, a lilineket: így született meg a succubus legendája.

Az égben kilenc angyali kar van,

Akik az emberek isteni természetében lakoznak.
Ugyanúgy az ördögi lényeknek is kilenc fajtája van, amelyek az emberek állati természetében lakoznak.
Ezek mind Lilith gyermekei, aki királynőként uralkodik felettük.

Legenda és valóság Vamp3

(Forrás: Noud van den Eerenbeemt: Handbook voor Heksen c. könyve
és a Vikipédia segítségével)

Tárgy: Re: Legenda és valóság Vas. 17 Aug. 2008 - 18:22

A FÉNY ÖRÖKÖSE VAGY KÖZÖNSÉGES CÉDA?

A Mária Magdolna rejtély

http://www.mercedes2010.gportal.hu/gindex.php?pg=25290969&nid=4072238